A háziorvosi praxisok finanszírozásának változásai az Alapellátó Orvosok Országos Szövetségének (FAKOOSZ) idén márciusban kiadott nyilatkozata szerint katasztrofális helyzetbe hozták a háziorvosokat. Az említett nyilatkozatban azt is megfogalmazták, hogy mit várnak a helyzet javítása érdekében az új kormánytól.

A magatartás- és viselkedészavaros gyermekeket jól ismerik az óvónők, a tanárok. A többségük fél is tőlük, mert például a folytonos mozgásukkal, közbeszólásaikkal, a „normálistól” teljesen eltérő viselkedésükkel zavarják a társaikat, és a pedagógus munkáját egyaránt. Nemcsak az óvodák, iskolák többsége, de magatartászavaros gyermekek családja sem tud sokat a tünetek keletkezésének okáról, azok későbbi fejlődésének irányáról. Jó esetben orvoshoz, pszichológushoz hordják a gyereket, rossz esetben pedig rendszeresen megverik.

Demográfiai válságról, népegészségügyi problémákról, az új vakcinák befogadási politikájáról, az egészség-hatástani vizsgálatok hiányáról és mindezen problémák lehetséges megoldásairól beszélgettünk dr. Vokó Zoltánnal, az ELTE Egészségpolitika és egészség-gazdaságtan Tanszék egyetemi docensével.

– A népegészségügyi szakemberek gyakran emlegetik az egészségben megnyert életévek gazdaságra gyakorolt pozitív hatását. Milyen külföldi példákkal lehet alátámasztani ezt az állítást, hol tart Magyarország e tény felismerésében?

Elvégezte az orvosi egyetemet, átvette a diplomát, ám sosem praktizált. A gyógyítás helyett a művészetet választotta. (Dr.) Bodor Zoltán sikeres festő, grafikus, falfestményeket, mozaik képeket készít, vagy éppen térképet rajzol. Egykor megszerzett orvosi ismereteit pedig szakillusztrátorként kamatoztatja.

Az ultrahang-diagnosztika közel fél évszázada jelen van a legkülönbözőbb klinikai területeken, egyes szakmákban mindennapi rendszeres használata elterjedt és a magánrendelőktől kezdve a szakrendelések nagy részében is elérhetővé vált. Nem kétséges, hogy a hasi-kismedencei betegségek, a szív, az artériák és vénák elváltozásaiban, a magzati fejlődési rendellenességek felismerésében az ultrahangvizsgálat áttörést jelentett, amely az orvoslást nagyon sok területét alapvetően megváltoztatta, az ellátást lényegesen módosította. A magas frekvenciájú vizsgálófejekkel és korszerű berendezésekkel végzett vizsgálattal az artériák, a felületes nyirokcsomók vagy a perifériás idegek olyan részletgazdag, nagy felbontású képeit láthatjuk, melyeket semmilyen más módon nem lehet élőben megfigyelni. A technikai fejlesztések révén megjelentek a zsebben hordható méretű készülékek is. A kontrasztanyagos ultrahangtechnika egyes elváltozásokban jelzi a dinamikus keringésváltozásokat (például májdaganatokban), kiegészítve a statikus metszeti képeket. Kérdés, hogy mire fogjuk használni ezeket az újabb ultrahangtechnikákat, merre halad a diagnosztikai ultrahang alkalmazása?