A fogorvosi gyakorlat során minden páciens szájnyálkahártyájának vizsgálata megtörténik. Az esetlegesen észlelt rendellenességekrõl az elsõ lépésben el kell döntenie a vizsgáló fogorvosnak, hogy az kóros-e, vagy normális anatómiai variáció. Mivel számos szájnyálkahártya-elváltozás mutathat hasonló klinikai megjelenési formát, ezért egy rendszerezett sémát javasolt követni a vizsgálat során.

Az öregedés fiziológiás jelenség, minden fajnak megvan a rá jellemző várható élettartama, ami lényegében genetikailag determinált, de több szerzett és környezeti tényezőtôl is függ. Ma az emberi faj esetében a várható élettartam elméletileg jelentősen meghaladja a száz évet, azonban a környezeti hatások következtében ez jóval alacsonyabb. Nők esetében egyes iparilag fejlett országban már meghaladja a kilencven évet, és a férfiak várható életkora is közelít a kilencven évhez. A várható élettartam az elmúlt kétszáz évben közel megduplázódott. A fejlett világban a korfa jelentősen eltolódik, a II. világháborút követő első évtizedtől eltekintve a gyermekszaporulat csökken, és elsősorban az európai lakosság lélekszáma jelentős mértékben csökkenő tendenciát mutat.

A több ezer éves múltra visszatekintő, a növényi hatóanyagok megfigyeléseken alapuló felhasználására épülő fitoterápia újra virágkorát éli. A Magyar Fogorvosban a magyarországi népi gyógymódok korábbi ismertetéséhez szervesen kapcsolható a világ első nyomtatott fogorvosi könyvének ide vonatkozó része.

A háromdimenziós (3D) digitális szkennerek technológiája, amely számos iparág eszköztárának már évtizedek óta elengedhetetlen tartozéka, mára a legújabb fejlesztések és átalakítások eredményeképpen fogászati felhasználásra is tökéletessé vált. Az elsõ fogászati lenyomatvételre alkalmas digitális szkennert már a 80-as években bemutatták, azóta számtalan cég fejlesztési mérnöke dolgozott a technológia tökéletesítésén, a könnyebben használható szkennerek megalkotásán, amelyek segítségével még pontosabban illeszkedõ fogpótlások készíthetõk.