Míg Svédország kiemelten támogatja az orvos vállalkozókat, addig Németországban a vállalkozó orvosi státusnak inkább negatív a megítélése.
Ez utóbbit olyan kijelentések is erősítik, mint például „az egészség nem áru” vagy „elvetendő pénzt keresni az egészséggel.” Svédország jelenleg éppen az ellenkező utat járja: az egészségügyben és a szociális területeken folytatott vállalkozásokat célzott törvényi szabályozással könnyítik, és állami programokkal támogatják.
Azon fiatalok, akiket egészségügyi hivatásra képeznek, már tanulmányaik keretében elegendő információt kapnak arról, hogy mit jelent, ha később hivatásukat nem alkalmazottként, hanem önálló vállalkozóként gyakorolják. S mivel az egészségügyi szakmákat gyakran nők gyakorolják, ez a program egyben egy támogatási program is a nők számára: őket különösen megszólítják, informálják és támogatják, ha arról van szó, hogy az egészségügyi és szociális területen alapítsanak és üzemeltessenek vállalkozást. Az orvosi hivatás egyre inkább elnőiesedik: Svédországban a közel 42 000 orvos 43%-a nő. 2010-ben az összesen mintegy 2000 újonnan vizsgázott orvosból 51% nő volt.
A svéd magáncégek az eredetileg állami dominanciájú egészségügyi rendszerben egyre fontosabb szerepet vállalnak a foglalkoztatásban is. Az egészségügyi és szociális területen a magánvállalkozások száma 5000-ről (1993-as adat) mára 14 000-re emelkedett. A magánvállalatok évi növekedési aránya az egészségügyi és szociális területen – 2008 óta – tíz százalék feletti. (Forrás: Ärzte Zeitung)