Címlap
Magyar Fogorvos

A népi foggyógyítás története, 2. rész

A fogfájás gyógyítása

A középkorban élőkről ma mindenki tudni véli, hogy „rohadtak” a fogaik. Ez a feltételezés azonban nem felel meg a valóságnak. Bár édességek akkor is voltak, fogkefét pedig nem használtak, a legtöbb középkori sírban talált fogmaradvány mégis kiváló állapotú. A kutatók többsége szerint minél régebbi időkre tekintünk vissza, annál ritkábbak a fogak megbetegedései. A magyarázat egyszerű: az akkor élő emberek sokkal több zöldséget és gabonafélét, nyers vagy kevéssé puhára főzött ételt fogyasztottak minimális édesség és finomított szénhidrát mellett, mint a maiak, s mivel ezeket az élelmiszereket sokkal tovább kellett rágni, erősebb volt ezeknek az abrasiv, fogtisztító hatásuk, így jóval kevesebb fogbetegség alakult ki. A koponyaleletek, majd később a levéltári adatok és a kódexek alapján is megállapítható azonban, hogy már a régi korok embere is küszködött a fogszuvasodás és a fogfájás problémájával1, s megpróbálta azt orvosolni – a maitól gyökeresen eltérő módszerekkel.

A népi foggyógyítás története, 1. rész

A néprajz népi gyógyítással foglalkozó fejezete a népnek a betegségekről való felfogását és azok gyógymódjait tárgyalja. Foglalkozik a népi egészségtan különböző részeivel, így a test felépítésére vonatkozó tudással, az emberi test normális mûködésével és betegségbeli állapotával, éppen ezért a népi gyógyítás anyagainak feldolgozásában érvényesíteni kell az orvostudományi szempontokat is, sorra véve a népi tünettan (a betegségek jelei), a népi kórélettan és kóroktan, s végül a gyógymódok tudásanyagát is.1

A népi foggyógyítás története, 4. rész

Az íny és a szájüreg lágyrészeinek gyógyítása

A magyar orvosi emlékekben számtalan különböző kifejezést, elnevezést olvashatunk a száj és az íny megbetegedésével kapcsolatban.

A népi foggyógyítás története 3. rész

Foghúzás, szájsebészeti beavatkozások

 

Már az ókorban is végeztek bizonyos fog- és szájsebészeti beavatkozásokat. A koponyaleletek azt bizonyítják, hogy például az egyiptomiak tályog esetén gyakran megfúrták az állkapcsot, hogy a gennyet levezessék. Az Edwin Smith-papirusz utal egyéb sebészeti beavatkozásra is, például az állcsonttörés ellátására.

A magyar népi foggyógyítás története 6. rész

Ahogy korábban megállapítottuk, az első foggyógyítással kapcsolatos magyar nyelvű írásos emlékek a XV–XVI. századból származnak. A XV. századi Lencsés-féle Orvosi könyv több, a fogak fehérítésére szolgáló receptet is közölt.1

A magyar népi foggyógyítás története 5. rész

Gyermekek szájüregi, fogászati panaszainak kezelése az ethnomedicinában

Talán nem túl nagy merészség kijelenteni, hogy az elmúlt évszázadokban a gyermekek fogaival csak akkor foglalkoztak, ha az feltétlenül szükséges volt, tehát ha fájdalom, betegség, vagy valamilyen komplikáció lépett fel a fogváltás, a fogak fejlõdése vagy mûködése kapcsán.

Fitoterápia a XVI. századi fogászatban

A több ezer éves múltra visszatekintő, a növényi hatóanyagok megfigyeléseken alapuló felhasználására épülő fitoterápia újra virágkorát éli. A Magyar Fogorvosban a magyarországi népi gyógymódok korábbi ismertetéséhez szervesen kapcsolható a világ első nyomtatott fogorvosi könyvének ide vonatkozó része.


© 2006-2009 - Mediprint Kft.