Négy évszak

Részletek

2011. október 07. péntek, 08:35

 

Vivaldi remekműve nagy népszerűségnek örvend a zenekedvelők körében. Ezt tudva, gyakran tűzik programra koncerttermekben és a rádiók zenei műsorai ban. Laikus zeneszeretőként szívesen hallgatom bármikor, és mindig megcsodálom. Hogyan lehet hangjegyekkel visszaadni az évszakok hangulatát, illatát, különleges atmoszféráját? A briliáns dallamokat hallgatva az évszakokra jellemző érzések töltik meg érzékszer vein ket, lelkünket egyaránt.

Nem traktálnám tovább a T. Olvasót zenekritikai eszmefuttatásokkal, csupán jelezni szeretném, hogy a hallószervünkön keresztül érkező ingerek milyen sokféle hatást tudnak kiváltani tudatunkból, idegrendszerünk bonyolult, rendkívül fi noman szabályozott működése segítségével.

Megosztanám, mire is gondoltam, amikor a témában legilletékesebb közhírré tette: „Nehéz őszünk lesz” (!). Egyrészt nincs kétségem afelől, hogy beigazolódik minden szava, másrészt – kicsit röstellem is – a bejelentés minden drámaisága ellenére nem ért váratlanul. Ha jól belegondolok, az elmúlt tél, tavasz… stb. szintén nehéz volt (csak nem mondták), kiábrándítóan az. Amennyiben nem csal az emlékezetem, akkor a hátrahagyott bő két évtized évszakai e tekintetben legalábbis nem okoztak csalódást. A beígért, vagy éppen elhallgatott nehézségi fokozatokat nem hasonlítgatnám össze, mert volt már forró ősz, nyár, tavasz, és megjegyzem, a telek sem olyan hidegek, mint régen. Rémisztgettek már a legkülönfélébb katasztrófa-hallucinációkkal, éhséglázadással, államcsőddel egyaránt. Mindig szépen meg is magyarázták az ok és okozat kristálytiszta, racionális összefüggéseit. Ezek a cáfolhatatlan, logikailag lenyűgöző okfejtések inkább kritikai észrevételeket tartalmaztak – hátrafelé és körbe mutogatva –, míg az önkritikai elemek halvány nyomai sem voltak felfedezhetők. Egy kivétel azért felidézhető gyarló emlékezetemben, nevezetesen az „őszödi beszéd” egyik sokat idézett kulcsmondata.

Az egészségügy szerencsére nem volt kitéve az évszakok szélsőséges klímaváltozásainak. Már- már unalmasan egyhangúan szörnyű volt. Nyugodtan mondjuk ki, mostanra elviselhetetlenné vált. Megcáfolva a bibliai hét szűk esztendőt, annak már háromszorosánál tartunk (lehet, hogy a 21 szerencseszám?). A jövő évi költségvetés alapvetései és sarokszámai rövidesen publikusak lesznek. Amit eddig megtudtunk, az némelyeket arra ösztönöz, hogy – Noé után szabadon – elkezdik ácsolni bárkáikat.

Vigyázzunk tehát a különböző hírek hallatán érzékszerveinkben keletkező képzetekre, könnyen megcsalhatnak, tévútra vezethetnek. Higgyünk inkább génjeinkben szaporodó ezeréves tapasztalatunknak és az ősök bölcsességének. Hogyan lehetett a magyar ugart termőre fordítani, a zabolátlan folyókat megszabályozni, a Duna felett az első hidat felépíteni, és összekötni – szimbolikusan is – az ország két felét. Hogyan lehet eljutni a nyugati civilizációba, és mégis itthon maradni és felnőni Európa élvonalába, mint száz évvel ezelőtt.

Dr. Gerle János
főszerkesztő